Alapfogalmak:
- panasz:
olyan adat (tulajdonképpen információ) amit a beteg érez
- tünet : adat,
amit az orvos az érzékszerveivel észlel
- lelet:
olyan adat adat, amit az eszközök mérnek, vagy mutatnak
Egy
orvosi ténymegállapítás (diagnózis, kórjóslat, javaslat,
stb.) általában ezen a három adaton alapszik.
A legfontosabb orvosi adat a panasz.
- egészség : testi-, lelki-, szellemi-
és anyagi jólét, és nem a betegség hiánya (WHO)
- Mit jelent a testi
jólét: az egyén minden szerve ép, és jól működik
- Mit jelent a lelki
jólét: az egyén önmagával és környezetével elégedett, vagy tartós
konfliktushelyzetben azzal egyensúlyban van (állapotát elfogadja)
- Mit jelent a szellemi jólét: az egyén a társadalom által
felkínált alapképzést elfogadta, kihasználta, élt vele; a kornak
megfelelő ismeretekkel rendelkezik; minél nagyobb és szélesebb körű az
ismerete: annál nagyobb a szellemi jóléte
- Mit jelent az anyagi jólét: az egyén nem ázik, nem fázik, nem
éhezik, a kor egészségügyi lehetőségeihez hozzáfér (pl.: a karácsonyi
lakoma után az emésztési panaszokat enyhítendő Dipankrint a
futárszolgálat a TB terhére házhoz szállítja)
A
legnagyobb súlyú szív-érrendszeri rizikók:
- Dohányzás
- Mozgásszegény életmód
- Túltáplálkozás, elhízás
- Magasvérnyomás, cukorbaj, kóros vérzsír-szint
- A családban fiatal korban bekövetkezett szív-,
érrendszeri esemény.
Tudományosan,
a halálos négyes: dohányzás, hypertonia, hyperlipidémia,
hyperinzulinizmus.
A rizikótényezők társulásától függően megkülönböztetünk kis-, közepes-,
és nagy kardiovaszkuláris rizikót. A fentieket figyelembe véve,
jó megközelítéssel mindenki megbecsülheti a saját kockázat-csoportját.
A viszonylag egyszerű kockázatbecsléssel könyvtárnyi,
bonyolult szakirodalom foglalkozik. Még doktorátus is készült belőle.
Alaptézisek:
- Az egészség szempontjából a legfontosabb a lelki
jólét (pl. a barlangban élő, fél lábú, púpos, rovarokkal táplálkozó,
nyáját szerető, sorsával elégedett kecsekepásztor egészségesebb mint a
kiszolározott, gazdag, unatkozó, túlképzett, kesergő aranyifjú.
- Az egészségügyi ellátás elsősorban a testi jólétet
képes kezelni; egyes optimista becslések szerint az egésszégügyi
fejlesztések akár 15%-ban is hozzájárulhatnak a modern társadalom
egészségügyi jólétéhez.
- Az egyén önmaga és környezete egészségéért is
felelős.
- A társadalom lehetővé teszi az egyén számára,
hogy megszerezze magának (kisgyermek-korban
kezdődő, folyamatos munkával)
az anyagi és a szellemi jólétet.
- Az egészséget gondozni kell, különben idejekorán
elromlik.
- Az életmódbetegségeket elsősorban
életmód-változtatással lehet kezelni
- A betegség megelőzése nagyságrendekkel hatékonyabb
mint a kezelés.
- Az egészségmegőrzés szempontjából a sport-objektumok
(stadionok) száma és az elektronikai kütyük (távirányító,
érintőképernyő, egér) valamint egyes háztartási cikkek (fotel,
hűtőszekrény) száma között fordított arányosság érvényesül.
A
civilizált világban a legnagyobb prioritás a krónikus szív-,
érrendszeri-, és a rosszindulatú daganatos megbetegedések
feltartóztatása. Nagyfokú elterjedésük oka a civilizációval
járó életmód. A harmadik világ legnagyobb problémája viszont az
alultápláltság és a tiszta ivóvíz hiánya.
Mit
jelent a szűrővizsgálat?
- Azt, hogy minden panasz-, és tünetmentes
atyafit gyanúsnak tekintünk, és annak ellenére hogy bokros
teendői elszólítanák, kérjük hogy maradjon csak veszteg, mert
kíváncsiak lennénk néhány, nem ide vágó dologra. Hogy pl. mennyit
nyom élősúlyban? Mióta-, mennyit-, és miért dohányzik? Kedveli-e
a szalonnás rántottát, és ha igen: meg is eszi? Melyik
kezével szokott poharazgatni, egyedül vagy
cimborákkal? Melyik kocsmát nem látogatta még meg? Hány
percet szokott tükör előtt fogyókúrázni? Volt-e a nagybácsijának
köszvénye? Űz-e valamilyen űlősportot? Meg ilyesmi...
- Azt, hogy különböző eszközökkel megmérünk
ezt-azt, féllábra állítjuk, kihallgatjuk a szívét,
tappancsokat teszünk a mellkasára, gumimandzsettával szorongatjuk a
karját, majd akkurátusan, hümmögve beírunk egy nagy könyvbe.
- Azt, hogy felkérjük, hogy vizeljen egy
kiforrázott üvegbe, középsugárból (majd csak otthon), aztán
fáradjon be vele egy zsúfolt várótermű laborba, ahol másfél órán belül
a karjába fognak döfni egy nagy tűt.
Nota bene: ezek a szűrések
munkaalkalmassági vizsgálatkor kötelezőek, és ha valami kóros derülne
ki: a kezelés is kötelező.
Úgy
tűnik, hogy a multik tudnak valamit: valahogy nem bízzák a humán
erőforrásra, azt hogy önmaga döntse el: mi is neki a jó.
Érdekes, hogy a jogvédők
sem tiltakoznak az
ellen, hogy a kötelező, munkahelyi adatszolgáltatás-,
kollaboráció-, és kezelés sértené az önrendelkezést.
Vajon mi történne, ha ennek analógiájára minden
biztosított* köteles lenne a szűrővizsgálatokat
teljesíteni, különben elveszítené-, vagy bonus-malus rendszer
szerint drágábbá tennék a biztosítását!?
Ilyesmi működik pl. Svájcban.
*biztosított:
az, aki a közösség egészségügyi erőforrásait kötelezettség
nélkül, tetszése szerinti mennyiségben igénybe veheti.
Milyen
korosztálynak, milyen szűrések ajánlottak, milyen gyakorisággal?
A
szűrési tevékenységgel kapcsolatos teendőket és a dokumentálást
rendelet szabályozza.
Tizennyolc éves életkorig a szűrések szervezése és a lebonyolítás a
gyermekorvosra nézve kötelező. A teendőket a gyermekorvosok és a
védőnők - igen jól és eredményesen - el is végzik.
Tizennyolctól huszonegy éves korig, a korosztály egyéb elfoglaltságára
való tekintettel nem kell szűrővizsgálatokat végezni
Huszonegy éves kortól, hatvanöt éves korig lehetőség van önkéntesen
igényelhető szűrővizsgálatokra. Hatvanöt éves korig, többnyire minden
rejtett betegségre fény derül. Ezután, inkább a krónikus
betegségek gondozása, és ettől függetlenül, évente az érzékszervek
vizsgálata ajánlható.
Konkrét
ajánlások:
21
éves korban teljes kardio-vaszkuláris rizikó-állapot felmérés,
kockázati csoportba sorolás ajánlott. Kis kockázat esetén a felmérés öt
évente ismétlendő.
Közepes-, és nagy kockázat-besorolás esetén, 65 éves korig a
felmérést két évente meg kell ismételni.
Népegészségügyi célú, célzott
szűrővizsgálatok:
- Nőgyógyászati
onkológiai
méhnyakszűrés
25-65 év között, 3 évente
- Emlőszűrés
(mammográfia)
45-65 év között, 2 évente
- Prosztata szűrés (de nem
egyetemi központban) 50-70 év között 2 évente
- Gyomor-bélrendszeri
eredetű vérzés szűrése 50-70 év
között, 2 évente
|
