Üdvözöljük a Tiszaújvárosi II.sz. Felnőtt Háziorvosi  Körzet honlapján!

A háziorvos élete és munkássága.   A körzet mindennapjai.   Rendelési idő.   Ki a helyettes?    Mi a sürgősség?   Előjegyzés.   Hogy lehet kicselezni a sorbanállást?   Hogy kerüljem el a szívbetegséget?    A régi gyógyszereimet akarom. Milyen gyakran járjak szűrővizsgálatokra?

Legfontosabb tudnivalók egy háziorvosi körzet működéséről.  Orvosi tanácsok. 


   Menü 


Szűrés mindenkinek:
                                       

Látogatószámláló:
free counters

Vélemény küldése
Szavazás

Tetszik, vagy megosztás:
 
Kedveld
Alapfogalmak:
  • panasz:   olyan adat (tulajdonképpen információ) amit a beteg érez
  • tünet :    adat, amit az  orvos az érzékszerveivel észlel
  • lelet:      olyan adat adat, amit az eszközök mérnek, vagy mutatnak
Egy orvosi ténymegállapítás (diagnózis, kórjóslat, javaslat, stb.)   általában ezen a három adaton alapszik.  A legfontosabb orvosi adat a panasz.
  • egészség : testi-, lelki-, szellemi- és anyagi    jólét, és nem a betegség hiánya (WHO)
  1. Mit jelent a testi jólét:  az egyén minden szerve ép, és jól működik
  2. Mit jelent a lelki jólét: az egyén önmagával és környezetével elégedett, vagy tartós konfliktushelyzetben azzal egyensúlyban van (állapotát elfogadja)
  3. Mit jelent a szellemi jólét:  az egyén a társadalom által felkínált alapképzést elfogadta, kihasználta, élt vele; a kornak megfelelő ismeretekkel rendelkezik; minél nagyobb és szélesebb körű az ismerete: annál nagyobb a szellemi jóléte
  4. Mit jelent az anyagi jólét: az egyén nem ázik, nem fázik, nem éhezik, a kor egészségügyi lehetőségeihez hozzáfér (pl.: a karácsonyi lakoma után az emésztési panaszokat enyhítendő Dipankrint a futárszolgálat  a TB terhére házhoz szállítja)
A legnagyobb súlyú szív-érrendszeri rizikók:
  • Dohányzás
  • Mozgásszegény életmód
  • Túltáplálkozás, elhízás
  • Magasvérnyomás, cukorbaj, kóros vérzsír-szint
  • A családban fiatal korban bekövetkezett szív-, érrendszeri esemény.
Tudományosan, a  halálos négyes: dohányzás, hypertonia, hyperlipidémia, hyperinzulinizmus.

A rizikótényezők társulásától függően megkülönböztetünk kis-, közepes-, és nagy kardiovaszkuláris rizikót.  A fentieket figyelembe véve, jó megközelítéssel mindenki megbecsülheti a saját kockázat-csoportját.

A viszonylag egyszerű  kockázatbecsléssel  könyvtárnyi, bonyolult szakirodalom foglalkozik. Még doktorátus is készült belőle.

Alaptézisek:
  • Az egészség szempontjából a legfontosabb a lelki jólét (pl. a barlangban élő, fél lábú, púpos, rovarokkal táplálkozó, nyáját szerető, sorsával elégedett  kecsekepásztor egészségesebb mint a kiszolározott, gazdag, unatkozó,  túlképzett, kesergő aranyifjú.
  • Az egészségügyi ellátás elsősorban a testi jólétet képes kezelni.
  •  Az egyén önmaga és környezete egészségéért is felelős.
  •  A társadalom lehetővé teszi az egyén számára, hogy megszerezze magának (kisgyermek-korban kezdődő, folyamatos munkával) az anyagi és a szellemi jólétet.
  • Az egészséget gondozni kell, különben idejekorán elromlik.
  • A betegség megelőzése nagyságrendekkel hatékonyabb mint a kezelés.
A civilizált világban a legnagyobb prioritás a krónikus szív-, érrendszeri-, és a rosszindulatú daganatos megbetegedések feltartóztatása. Nagyfokú elterjedésük  oka a civilizációval  járó életmód. A harmadik világ legnagyobb problémája viszont az alultápláltság és a tiszta ivóvíz hiánya.

Mit jelent a szűrővizsgálat?
  • Azt,  hogy minden panasz-, és tünetmentes atyafit gyanúsnak tekintünk, és annak ellenére  hogy bokros teendői elszólítanák, kérjük hogy maradjon csak veszteg, mert kíváncsiak lennénk néhány, nem ide vágó dologra.  Hogy pl. mennyit nyom élősúlyban?  Mióta-, mennyit-, és miért dohányzik? Kedveli-e a szalonnás rántottát, és ha igen: meg is eszi?  Melyik kezével  szokott poharazgatni,  egyedül vagy cimborákkal?  Melyik kocsmát nem látogatta még meg?  Hány percet szokott tükör előtt fogyókúrázni?  Volt-e a nagybácsijának köszvénye?   Űz-e valamilyen űlősportot?  Meg ilyesmi...
  • Azt, hogy különböző eszközökkel megmérünk ezt-azt,  féllábra állítjuk, kihallgatjuk a szívét,  tappancsokat teszünk a mellkasára, gumimandzsettával szorongatjuk a karját,  majd akkurátusan, hümmögve  beírunk egy nagy könyvbe.
  •  Azt, hogy felkérjük, hogy vizeljen egy kiforrázott üvegbe,  középsugárból (majd csak otthon),  aztán fáradjon be vele egy zsúfolt várótermű laborba, ahol másfél órán belül a karjába fognak döfni egy nagy tűt.
Nota bene: ezek a szűrések munkaalkalmassági vizsgálatkor kötelezőek, és ha valami kóros derülne ki: a kezelés is kötelező. 

Úgy tűnik, hogy a multik tudnak valamit: valahogy nem bízzák a humán erőforrásra, azt hogy önmaga döntse el:  mi is neki a jó.  Érdekes, hogy a jogvédők sem tiltakoznak az ellen, hogy a  kötelező,  munkahelyi adatszolgáltatás-, kollaboráció-, és kezelés sértené az önrendelkezést.

Vajon mi történne,  ha ennek analógiájára minden biztosított*  köteles lenne a  szűrővizsgálatokat teljesíteni, különben elveszítené-, vagy  bonus-malus rendszer szerint drágábbá tennék  a biztosítását!?

Ilyesmi működik pl. Svájcban.

 *biztosított: az,  aki a közösség egészségügyi erőforrásait kötelezettség nélkül, tetszése szerinti mennyiségben igénybe veheti.

Milyen korosztálynak, milyen szűrések ajánlottak, milyen gyakorisággal?

A szűrési tevékenységgel kapcsolatos teendőket és a dokumentálást rendelet  szabályozza.

Tizennyolc éves életkorig a szűrések szervezése és a lebonyolítás a gyermekorvosra nézve kötelező. A  teendőket a gyermekorvosok és a védőnők - igen jól és eredményesen - el is végzik.

Tizennyolctól huszonegy éves korig, a korosztály egyéb elfoglaltságára való tekintettel nem kell szűrővizsgálatokat végezni

Huszonegy éves kortól, hatvanöt éves korig lehetőség van önkéntesen igényelhető szűrővizsgálatokra. Hatvanöt éves korig, többnyire minden rejtett betegségre fény derül.  Ezután, inkább a krónikus betegségek gondozása, és ettől függetlenül, évente az érzékszervek vizsgálata ajánlható.

Konkrét ajánlások:

21 éves korban teljes kardio-vaszkuláris rizikó-állapot felmérés, kockázati csoportba sorolás ajánlott. Kis kockázat esetén a felmérés öt évente ismétlendő.

  Közepes-, és nagy kockázat-besorolás esetén, 65 éves korig a felmérést  két évente meg kell ismételni.
   
 Népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok:
  • Nőgyógyászati onkológiai méhnyakszűrés           25-65 év között, 3 évente
  • Emlőszűrés (mammográfia)                                 45-65 év között, 2 évente
  • Prosztata szűrés (de nem egyetemi központban)  50-70 év között  2 évente
  • Gyomor-bélrendszeri eredetű vérzés szűrése       50-70 év között, 2 évente