Fejléc


Üdvözöljük a Tiszaújvárosi II.sz. Felnőtt Háziorvosi  Körzet honlapján!

A háziorvos élete és munkássága.   A körzet mindennapjai.   Rendelési idő.   Ki a helyettes?    Mi a sürgősség?   Előjegyzés.   Hogy lehet kicselezni a sorbanállást?   Hogy kerüljem el a szívbetegséget?    A  régi gyógyszereimet akarom. Milyen gyakran járjak szűrővizsgálatokra?

Legfontosabb tudnivalók egy házi.orvosi körzet működéséről.  Orvosi tanácsok. 


web counter     Menü 
 
A megszokott,  régi gyógyszeremet akarom!
                                       
Oldalsáv

Látogatószámláló:
free counters
Szavazás a weblapról
Részletekért kilikk a képre



Ha nem akarja végigolvasni, de gyógyszerszedő: gyógyszerének csak a kisbetűs  nevét, a hatóagyagot jegyezze meg!

Ha elolvasta de, mégis kétségei lennének: olvassa el az aláhúzott szavakhoz kapcsolódó cikkeket is!

Ha még mindig kétségei lennének: kezdje elölről!


Az originális készítmény szabadalmazott terméket jelent. 
  • A szabadalom jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa, vagy a hasznosításra másnak engedélyt (licenciát) adjon.
  • A szabadalmi oltalom időtartamáig, Magyarország esetén 6 évig, a gyártó a kizárólagos helyzete miatt dominálja a terepet, így hát igyekszik minél rövidebb idő alatt minél nagyobb hasznot kaszálni, tehát a portékáját drágán kínálja.
Mit jelent a generikus (származtatott) gyógyszer?

A generikus gyógyszer az originális gyógyszer termékszabadalmi oltalmának lejárta után gyártott, az originális gyógyszerrel azonos hatóanyagú készítmény (másolat). A kisebb kutatási ráfordítás miatt (amit az originális gyártó már elvégzett) az ára akár nagyságrenddel olcsóbb lehet, mint az originális.

Mit jelent a gyógyszerek neve?

Így kellene hogy kinézzen egy gyógyszerdoboz:

Hatóagyagnév
Gyári név
A hatóanyagnév nem lehet védjegy, és a világon bárhol, még Gergelyugornyán is  azonos módon értelmezik. 

A gyári név a gyártó által adott, többnyire semmitmondó, de védett fantázianév, ami lehet akár a termékmenedzser kedvenc vadászgörényének a neve is. 

A legtöbbször, viszont  így mutat:
 
Gyári név
Hatóanyagnév

Ez a névképzés valahogy emlékeztet a bankokkal, vagy a biztosítókkal kötött szerződések apró betűs szakaszaira.

A lényeges információt  tehát az apró-betűs név hordozza.  Ez a megnevezés legalább akkora méretű kellene legyen, mint a gyári név. Azért nincs így, mert akkor a gyártó nem tudná a saját portékáját kellő hatékonysággal reklámozni.  Így is mondható: a gyógyszerek névképzése nem fogyasztói (beteg)-, hanem gyártói érdeket szolgál. 

Az originális-, és generikus gyártók érdekvitájának kezdete elvész az idők homályában. Ahová  már több, azonos hatóanyagot gyártó keze is betette a lábát, ott már nehéz eligazodni.

Az originális gyártó javára legyen írva, hogy a kutatási költségek igen drágák. Kutatás nélkül a világ helyben topogna. Ennek ellenére méltánytalan lenne, ha egy sikeres kutatási eredményt az emberiség örök -pénzben kifejezett- hálával jutalmazna.

Az originális termék gyártója, ha már nem éri meg neki: egyszerűen továbbáll. Ilyenkor a mindenkori ellenzéki média drámai hangon bejelenti, hogy eltűnt egy fontos gyógyszer az országból,  szaladjon, ki merre lát. Máskor, ha már sikeres a generikumgyártók eladása: egyik napról a másokra drasztikusan árat csökkent. A gyártók az árversenyt a vevőért (tulajdonképpen az orvosért,  és nem a betegért) kénytelenek vállalni. Így lesz ugyanazon a termék egyre olcsóbb és olcsóbb.  A versenyben, végül csak az marad talpon, aki a legjobbat és a legolcsóbbat kínálja (a mindennapi életben azért ez nem mindig így működik).  

Akár originális, akár generikus gyógyszerről beszélünk: ugyanazon hatóanyagról van szó.  A kérdéses hatóanyagot mindegyik gyártó azonos technológia alapján állítja elő. 
Az azonos hatóanyagnak adott különböző megnevezés a gyártónak fontos, nem a vevőnek.

Hatásukban azonban lehetnek különbségek, mert a  hatóanyagot, amely milligramm nagyságrendű szintén bele kell valamibe csomagolni (különben nem lehetne kézbe fogni), mégpedig a vivőanyagba. A különbség a vivőanyag különbözőségéből adódhat (szerkezeti különbség). Egyes esetekben a vivőanyagnak a gyógyszerhatás kialakulási ütemében, vagy a hatástartam  idejében is lehet jelentősége (gyorsabban, vagy lassabban alakul ki a hatás, hosszabb, vagy rövidebb ideig tart).

A gyógyszerhatás szempontjából a különbség általában semleges,  de akár 10-15%-al pozitív, vagy ugyanennyivel negatív is lehet, de mindkét eset ritkán fordul elő.

A társadalombiztosító (mindnyájunk közös pénzének, a szolidaritási alapnak a kezelője) azt a hatóanyagot támogatja a legjobban, amelyik éppen a legolcsóbb. Mivel a gyártók részéről tett árajánlat vakliciten dől el, még a TB által referenciának tekintett hatóanyagnál is vannak olcsóbbak. A vak árlicit félévente megismétlődik, ezért félévente változnak a gyógyszerárak. A licitnek vannak vesztesei is, de ez semmiképpen nem az állam, és nem a lakosság.

Véleményem szerint, aki az originális (régi) gyógyszeréhez ragaszkodik,  annak úgy méltányos, hogy többet kell fizetnie érte. Ez a többletár elsősorban márkaérték, de nem hatástani érték.  A társadalomnak nem a luxus-, hanem az alapszolgáltatásokban kell szolidárisnak lennie.